csupa romantika

Ismét elszaladt a hétvége... Nyüzsgősség szempontjából tizes skálán most csak hetes... :-)

Pénteken MásikFelemmel kiruccantunk, csaptunk egy lógós napot.
Már hetek óta emlegeti, hogy lesz egy "tök jó" kiállítás Kecskeméten, menjünk el. Annyira nem lelkesedtem, mert már hó vége van, meg "miegymás"... De beadtam a derekamat, Bende ment Anyuékhoz, mi szabit vettünk ki és elindultunk.
Ez egy kertészeti kiállítás volt (ez mondjuk előtte annyira nem volt számomra világos)... Hozzászoktam már a BNV nagyságú vásárokhoz, most mi várt? A Kecskeméti Főiskola Kertészeti karának tornatermében volt a kiállítás, kb 15 kiállítóval. Arcunkon csalódás, a nyelvemen az "én megmondtam" nyikkanása, de visszafogtam magam.
Megvártuk a tombolát (mert az is volt) ... és nyertem! Ilyen sem volt még "földi pályafutásom" során...
Vmi kókusz -brikett kockákat kaptam. Ezt virágföld helyett kell / lehet használni, önmagában (tápoldatozva) vagy virágfölddel elkeverve. Na ebből nyertem vagy 10 tömböt.
Érdekes dolog ez, egy tömböt 1 l vízzel kell felengedni, ebből 2-2,5 l táp"föld" lesz. Azt írták a termékismertetőben, hogy a muskátlik nagyon szeretik...
Hát, terveim szerint idén is futó-típusút veszek az erkélyre, kipróbálom... Hátha...

Szóval ennyi haszna volt a pénteknek.
No meg hazafele MásikFelem rácsap a combomra, majd megjegyzi: "nem baj, kicsit kikapcsolódtunk"... (épp már csak az "Anyjuk" megszólítás maradt le... :-) ) Hát, így is lehet mondani... :-) Azért romantikusabb "kikapcsolódást" is el tudtam volna képzelni, de végülis igaza volt.

A vasárnapi Mise után Dunakeszire mentünk Sógornőmékhez és a Dédihez. Szép idő volt, Bendét nem lehetett a kertből becsalogatni, még enni sem. "Bajusz" Papa adott neki egy házilag tákolt ijat és nyilakat. Hát egész délután elvolt velük. Nem kellenek ide vagyonokat érő játékok, egy gyerek eljátszik szinte bármivel. A zsákmányt nem adta ki a kezéből, még annyira sem, hogy megmutassuk, hogy is kell "lőni". :-)
Aztán végül sikerült neki elrepíteni a "fegyvert", örömében stílusosan olyan indiántáncot kezdett járni, és nagy büszkén hangoztatta, hogy ezt "egyedül csinálta, és milyen ügyes volt".

17.15- kor jöttünk el, még a 2/A-ra sem értünk ki, Gyermek félrebillent fejjel aludt. Úgy elfáradt, hogy ágyút lehetett volna sütögetni mellette, akkor sem ébredt volna fel. Engem kiraktak próbálni, szóval én még pörögtem egy kicsit tovább.

Szerintem nekem nem lesz egyhamar olyan hétvégém, amikor csak heverek-olvasok, és nem csinálok semmit.