itthon

Hát elindultak haza busszal szombat 14.00-kor.
Én is agyaltam, hogy mi lenne a jobb, de úgy voltam vele, a Sors akarta így, hát induljanak hazafelé.
MásikFelem tegnap délelőtt 11-re a Fradi pályánál volt, alig értünk oda érte Bendével. (hivatalosan 12-re kellett volna érkezniük...)
Nagyon kész volt, láttam rajta, hogy fáradt, bár mosolygott, de az arca tiszta piros volt, és a szemein is látszódott a fáradtság. Ivott ugyan egy energiaitalt reggel, de már ismerem annyira, hogy a reakciókból látom, rendben van-e.

21 óra volt az út, Amszterdamban még félig üres volt a busz, de megálltak több nagyvárosban (Amszterdam-Utrecht-Eindhoven-Düsseldorf-Köln-Frankfurt-Nürnberg-Bécs-Pozsony-Győr-Bp) és megtelt a busz. Mint a heringek, úgy jöttek. Csak, amig a többi utas felszállt, annyi idő volt pisilni, megmozgatni magulat stb. Egyedül Bécsnél álltak egy kicsit tovább, hogy reggelit vehessenek.

De ma reggel olvastam, hogy 1,5-2 hétre előre teli vannak a buszok, nincs hely. Hogy repülővel mikor érnének haza, találgatni sem lehet egyelőre. Szóval mázlink volt, hogy időben kapcsoltunk és foglaltunk nekik helyet a buszra csütörtök éjjel. Nem hittem volna, hogy ekkora káosz lesz. Kicsit az is megfordult a fejemben, hogy túlreagáltuk a dolgot, de úgy látszik korántsem.

Azt mondta, hogy máskor előre eltervezi az alternatív utat hazafelé, hogy ne így kelljen szervezni. Mindig lesz egy B terv, hogy ha kell, azonnal lehessen intézkedni.

Tegnap du és éjjel is úgy aludt szegénykém, mint CsipkeJózsika. :-)

Este 7-re énekelni ment a kórusunk Sződligetre. 2 lengyel kispap is szolgálatot teljesít ott, és a múlt héten lezuhant lengyel repülő áldozatainak emlékére tartották az esti misét. A Püspökünk (Dr. Beer Miklós) celebrálta, olyan szépen beszélt. Nagyon szeretem, mert közvetlen, hétköznapi és egyáltalán nem nagyképűsködö ember. Barátságos, mindenkihez van egy kedves szava. Símán el tudnám képzelni Pápának. De inkább ne legyen az, maradjon itt. :-)
A mise végén egy lengyel dalt énekeltünk magyarul. Megvolt az eredeti szöveg is, és egy fiú a kórusból tud lengyelül. A mise előtt gyorstalpaló üzemmódban megtanította, majd el is énekeltük. A két kispap annyira meghatódott, hogy sírtak. Azért nem lehet egyszerű nekik ennyire távol a hazájuktól.