



Voltunk ma védőnéninél. Kislányom rohamtempójú növekedése lassulni látszik (lehet, mégsem lesz Michelin-baba)... Egy hónap alatt már csak 1 cm-t nőtt ás 400 g-ot. (szemben a havi 5 cm-ekkel meg 1-1.5 kilócskákkal... Még így is nagy baba, most 69 cm és 7900 gr.
Tiszta nyüzsi, pelenkázásnál már nem lehet egyedül hagyni, mert tolja magát "felfele", forog, ficánkol. A fogacskák is elkezdték kínozni, vettünk homeopátiás kúpot, meg bogyógykákat. Ezzel kezdjük a harcot a fájdalom és a nyugtalanság ellen, ha nem elég, bizony jöhet a Nurofen is, nem fogom hagyni, hogy lilára üvöltse szegény a fejét.
A nagy kérdés: a borostyánlánc. Én nem tudom, megbántani semmi esetre nem akarok senkit, mindenkinek szíve-joga, hogy miben hisz... Na ez az, amiben én nem. Pluszban nem szeretném azt sem, ha valami oknál fogva beakadna/beszorulna/rászorulna a nyakára... Én még (bocs a "hasonlatért") a cicáimra se tettem aranyos csörgő nyakörvecskét, pont a fulladásveszély miatt... ;-) Mindegy, kár is a szóért, ha valakinek bevált, az úgyis csak legyint rám, és meg is értem. :-)
Bendének sosem volt, gyógyszer sem kellett, párosával bújtak ki a fogacskái, szinte észre sem vette...
...aztán persze, ha Encsinek nagyon fájdalmas lesz, ki tudja, lehet ha más nem használna, bizony kipróbálnám... de egyelőre inkább nem.
Amúgy beindult az ovi (bacigyár), kíváncsi leszek, hogy bírjuk a strapát. Bendus jól van (kopkopkop) én olyan sehogy, Encsi még kérdéses (nem ismertem még ki igazán...) kicsit nyűgös néha...
Bár ha álmos, azt is nyafival jelzi, ha éhes azt is... igazi kiscsaj ;-)
Amúgy mindenki ájuldozik tőle, hogy milyen nyugodt és kiegyensúlyozott...
...végülis... :-)